Ragadozó madarak spoilermentes élménybeszámoló

Kedd este volt szerencsém a hazai bemutató előtt megnézni a filmet az InterCom jóvoltából, erről olvashatjátok spoilermentes beszámolómat.

Őszintén szólva nagyon vártam, mégis nagy elvárások nélkül ültem be a filmre. Amit szerettem volna látni, az egy igazi csajos, látványos, szórakoztató DC akciófilm. Hogy ezt megkaptam-e? Igen! Lássuk, miért.

Óriási tapsviharral kezdeném Margot Robbie felé, bár most elsősorban nem a csodasztikus alakítása miatt, hanem amiért, és ahogyan összehozta ezt a filmet producerként. A legnagyobb pozitívuma, hogy sikerült kiharcolni a korhatáros besorolást, mert többek között ez teszi velejéig DC-, és igazi gothami kalanddá a filmet, valamint Harley és a Madarak is megkapják ezáltal a kellő löketet. Sem elnyújtott poénok, sem túlzott erőszak nem jellemzi, ám mindezekből bőven eleget kapunk, és szükség is van rájuk.

Ha már Margot Robbie, néhány szó erejéig meg kell említenem, hogy még mindig fantasztikus Harley, nagyon átadja magát a szerepnek, mégis szépen hagy teret a nagyvásznon először bemutatkozó DC karaktereknek. Ez valóban egy szuper szóló Harley Quinn film, ugyanakkor nagyszerű bemutatkozása a Ragadozó madaraknak is. Ahogy ez a két fontos elem találkozik, úgy áll össze roppant szórakoztatóan az egyébként nem túl bonyolult sztori Harley narrálásával. A film másik óriási pozitívuma a látványos harcjelenetek kivitelezése, amikben Harley, vagy épp az összes főszereplő együtt harcol, néha fergeteges és igazán egyedi megoldásokkal.

Felmerül a kérdés, hogy ha Margot ismét ragyog Harley szerepében, hogy teljesítenek a már bemutató előtt sok kritikát kapott Ragadozó madarak. Az Öngyilkos Osztag után sejthettük, hogy az ezután beköszönő karaktereket is – bár természetesen klasszikus képregényeken alapulnak – a filmekre jellemző modernebb köntösben láthatjuk majd. A film közben úgy éreztem, hogy ezzel semmi gond nem volt, sőt. Alapjaiban sem Fekete Kanári, sem Vadásznő sem változott sokat, még a nagy képregényrajongók számára is elbújt egy-egy megmosolyogtató jelenet.

A főszereplők közül személyes kedvencem Vadásznő (Huntress), emiatt egy kicsit az az érzésem támadt, hogy nem láttunk belőle eleget a filmben. Amikor viszont jelen volt, akkor igazán odatette magát. Mary Elizabeth Winstead talán első ránézésre nem juttatná eszünkbe a karaktert, de amint feltűnik a vásznon, ez megváltozik. Vadásznő keménysége és kegyetlensége azonnal átjön, és őszintén remélem, hogy a jövőben jobban is megismerhetjük és kibontakozik majd.

Jurnee Smollett-Bell, mint Fekete Kanári esete is hasonló. Vagány, csodálatos hangja van, és a trailer után már nem titok, hogy a kanári sikolyt is hallatja, ami az egyik legmenőbb pillanat a filmben. Persze neki is kellene még idő, hogy jobban kinyíljon, de központi szerepe van a történetben, és nem is okoz csalódást.

Renee Montoya kellemes meglepetés volt számomra, sokkal fontosabb és menőbb is, mint vártam, szinte telitalálat. Cassandra Cain pedig szintén nélkülözhetetlen a sztoriban, de ő nem kifejezetten átütő első nézéskor.

Ki kell, hogy emeljek még valakit, aki számomra a film fénypontja, úgy sejtem nem meglepő módon: Ewan McGregor, mint Fekete Maszk. De leginkább, mint Roman Sionis, a gazdag ficsúr, aki Gotham irányítására pályázik, de minden főszereplő keresztezi valahogy az útját, sőt a számításait is. Ennek a karakternek is kifejezetten jót tett a magas korhatár-besorolás, hihetetlenül szórakoztató, amikor pedig felkerül a maszk, az még egy lapáttal dob erre.

És ha már feljebb szóba került Kanári csodás hangja, muszáj megemlítenem a filmzenét. A február 7-én megjelenő albumon több kifejezetten erre az alkalomra íródott dal lesz, amik önmagukban is szuperek, a filmben pedig nagyon feldobják az adott pillanatokat. Már most ajánlom a Boss Bitch, Sway With Me, és a Diamonds Are A Girl’s Best Friend slágereket.

Összességében nagyon élveztem a filmet, és örömmel néztem az újonnan bemutatkozó karaktereket. Bár nem volt katartikus számomra, mégis nagyon jól szórakoztam. Persze nőként óriásit dobott az élményen, ahogy a lányok külön-külön és együtt is nagyon badass módon rúgnak szét hátsókat. A fentieket összesítve az első benyomásom, hogy szinte tökéletes DC hangulatú, gothami R-Rated (csajos, de mindenkinek ajánlott) akciófilmet láttam, és biztos, hogy hamarosan újra megnézem.

Oh, és ne felejtsetek a stáblista legvégéig maradni. 😉

Írta: Vera

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!