ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ: Az igazság ligája (spoilermentes)

Nincs olyan képregényrajongó, aki ne várta volna valami miatt Az igazság ligáját. Vannak, akik a bukására vágytak, de akadtak, akik egy ütős szuperhőskalandra akartak beülni és szórakozni, ezúttal nem a Marvel, hanem a DC legnagyobb hőseivel a főszerepben. Szerintem részben mindkét tábor megkapta, amit akart.

A történet szerint az emberek gyászolják Supermant, a terror és az erőszak pedig egyre csak terjed. Bruce Wayne-t a remény hajtja, hogy összeállítson egy csapatot a távolról közeledő veszély megfékezésére. Steppenwolf három Anyadoboz felkereséséért érkezik a Földre, a Batman, Wonder Woman, Flash, Aquaman és Kiborg alkotta Ligának pedig ezt kell megakadályoznia.

A filmnek tehát pofonegyszerű a története. Ezen a téren és tartalmilag is inkább a Wonder Woman (és a Suicide Squad) mellé állítanám, talán annyi különbséggel, hogy a szólókalandban nagyobb szerepe van a drámának, amit Az igazság ligájából hiányolok. Sok helyen olvastam, hogy lyukas a sztori, de nekem ez elkerülhette a figyelmemet, számomra kerek volt az egész. Egy-két dolgot viszont elkapkodottnak, túl egyszerűnek találtam, éppen emiatt pedig részben, vagy teljes egészében nem dobbantak akkorát, mint azt vártam.

A film olyan karaktereket mozgat, akiket (habár a képregények lapjairól ismerünk) korábbi filmekben még nem vezettek fel. Mindegyiküknek akad legalább egy hősies momentuma, és a cselekmény haladtával mind megkedveltetik magukat a nézővel. Az új mellékszereplők érdekfeszítőek, bemutatkozásukkor csak még többet akarsz látni az adott karakterek világából, legyen az Atlantisz (majd jövő decemberben) vagy Gotham (majd valamikor hamarosan). Hogy tényleg a csapatra terelődjön a hangsúly, most egyikük sem tölt indokolatlanul sok időt a vásznon (rád nézek, Lois). Számomra a kezdetektől egyértelmű volt, hogy nagyjából csak a Liga összerántása lesz a film célja, és erre Steppenwolf neve is bizonyíték (az emberek java azt sem tudta, ki ő, amikor lerántották róla a leplet). Vele kapcsolatban éppen ezért nem is akadtak nagy elvárásaim, biztos voltam benne, hogy a tucatgonoszok sorát fogja gyarapítani, de az utolsó pillanatig reménykedtem a meglepetés erejében, nem akartam előre letenni róla. Erősnek tényleg erős gonosz egy bizonyos pontig, némelyik mondatától a hideg kiráz, de a világpusztításban még neki is van mit gyakorolnia (Varázslónőt azért még így is lenyomja).

Az akciójelenetek ütősek, de hiányoltam egy újabb emlékezetes Batman csetepatét. Ezen a téren sem volt mitől eldobnom az agyam.

Amitől nagyon tartottam, hogy túltolják a humort. Kellemes meglepetés viszont, hogy jó pontja volt a filmnek, kellett már egy kis lazaság az univerzumnak, ami leginkább Barry Allen karakterében testesül meg, de valamilyen szinten mindenki képviseli. Gyakran járok moziba, de ez volt az első olyan élményem, amikor hangosan felnevettem egy film közben. Összességében a poénok mennyisége, minősége (1-2 kivétellel) és elhelyezése is korrekt (pont, mint a Wonder Womannél). Meglepetésként hatott, hogy még így is komolynak éreztem a filmet, pedig az első vélemények rendre viccesnek titulálták (az is, de nem annyira, mint amennyire ezek alapján véltem).

Miután 1-2 mondatot beírtam szerkesztőségünk közös beszélgetésébe a film után, társaim érezhették, hogy nem felhőtlen az örömöm. Csalódtam, mert hatalmasak voltak az elvárásaim. Azok számára, akik kevésbé jártasak DC témában, egy élvezhető szuperhősmenet lett Zack Snyder és Joss Whedon gyermeke, de aki nap mint nap a filmmel kapcsolatos pletykákat olvassa, jártas a DC világában, és ezért elvár bizonyos dolgokat, annak végül hatalmas pofára esés lehet a vége. Úgy gondolom, hogy az igazán nagy ziccerek, amiket később talán már nem lesz megfelelő alkalom kihasználni, kimaradtak, amitől meg nagy durranást vártam, összecsapottnak érződött. De ez csak az én gondom, ezért még nem fogom rossznak nevezni a filmet, mert nem az, csak az én elvárásaimat nem ugrotta meg. Ezzel egyébként arra akarok kilyukadni, hogy Az igazság ligája esetében (magamból kiindulva) több lehet majd a csalódott DC rajongó, mint laikus.

A filmzene szintén rendben lenne, mert hangulatos, viszont felejthető, ami baj. Valóban felcsendül Elfman Batman témája, Williams Superman aláfestése, kapunk ízelítőt a Man of Steel és a Wonder Woman zenéjéből, mindegyik nagyon adja, de újdonságot, új nagy kedvencet nem tud felmutatni Elfman adaléka.

A vizuális effektek minőségével nem volt problémám (kivétel, ahol Henry bajszát CGI-jal borotválták le), sokkal inkább a mennyisége zavart, néhol már fájt tőle a szemem (köszi, 3D).

A 119 perces játékidő miatt sem kell aggódni. Szerintem kicsit lassan indul be a film (ez a rész nekem hosszúnak is hatott), éppen ezért én nem éreztem rövidnek.

Nemrég ugyebár felvázolta Geoff Johns a DC filmes terveiket a jövőre nézve, és azt hiszem, Az igazság ligája volt az utolsó, amin ezen kívül esett. Elmondása szerint ugyanis próbálnak inkább ráfeküdni az önálló sztorikra (mondjuk egy csapatmozinál ez nehéz is lenne), mintsem össze vissza utalgassanak későbbi kalandokra. Az igazság ligájában minden főszereplő, és még a csapat is kap korrekt lezárást és iránymutatást, hogy merre, hogyan tovább, és ezekkel a jelenetekkel tökéletesen elérték, hogy még jobban várjam az univerzum következő filmjeit, de főleg a Liga második kalandját (már ha készül).

A két stáblista jelenetet pedig senki se hagyja ki (ilyenben sem volt még részem: nem kellett várnunk, mert átpörgették a neveket). Az első jelenet inkább csak egy ínyencség a DC rajongóknak, de a második már egy olyan szálat vezet fel, amihez hasonlóhoz még a Marvel sem nyúlt soha.

A marketingeseknek pedig ismét beírnék egy hatalmas fekete pontot, mert az Öngyilkos osztag után most is telepakolták az előzeteseket olyan képkockákkal, ami a film végső vágásába nem kerültek bele (nem csodálkoznék, ha lenne bővített változat, biztos nagy lóvé lenne nekik), illetve a poénok java is az előzetesek végett hatástalan volt.

A filmet egyébként szinkronnal néztem, azzal sem volt semmi problémám, de persze aki teheti, az mindenképp eredeti nyelven nézze, hiszen az adja át legjobban az élményt.

Összegezve, élvezhető szuperhőskaland lett Az igazság ligája, de semmi több. Ha rangsorolnom kéne a DCBU eddigi 5 darabját, az Öngyilkos osztag lenne legalul, majd jönne Az acélember a negyedik helyen, képzeletbeli dobogó harmadik fokán Az igazság ligája, a másodikon a Wonder Woman, míg a Batman Superman ellen továbbra is az első helyet foglalná el. A Liga megalakulása ide, Superman visszatérése oda, Az igazság ligája egész biztos nem lesz annyi ideig beszéd/vita tárgya, mint a Batman Superman ellen. A hősöket összehozta, több dolga nem volt, beállhat a Marvel “kapcsoldkimagad” tucatfilmjeinek sorába. Míg én úgy jöttem ki a moziból, hogy nem tudtam hova tenni, amit láttam, addig a barátaim egyből rávágták, hogy “Nagyon király volt.” Éppen ezért bíztatok mindenkit a megtekintésére, de DC rajongóknak csökkentett elvárásokkal. Pénteken én is újrázom, hátha jobb szájízzel hagyom el a termet.

Genzo szombaton hoz nektek egy kritikát, spoileres kibeszélővel pedig várhatóan jövő csütörtökön érkezünk.

Írta: Ádám