The Suicide Squad – Az Öngyilkos Osztag premier élménybeszámoló (SPOILERMENTES)

2020 februárjában a Ragadozó Madarak premierjén vettünk részt, most pedig ismét (többek között) Harley Quinn kedvéért térhettünk vissza a moziba, a The Suicide Squad – Az Öngyilkos Osztag hazai bemutatójának apropóján. Az eseményen csapatunkat az InterCom jóvoltából Vera képviselte, alább az ő beszámolóját olvashatjátok, ami természetesen abszolút spoilermentes.

A budapesti premieren a szerencsés nézők mellett részt vettek magyar hírességek, köztük nagy kedvencünk, Bogdányi Titanilla színésznő, aki több DC karakternek is kölcsönözte már a hangját, valamint 3 Harley Quinn cosplayer, akik a vendégek nagy örömére rengeteg képen pózoltak a megjelentekkel. (Nézzétek meg az Instagram oldalunkat még több fotóért, illetve Titanilla DC rajongóknak szóló videóüzenetéért!)

Személy szerint nagyon vártam egy újabb DC premiert, az IMAX mozizáshoz való visszatérést, és magát a filmet is. Ugyan sosem voltam nagy rajongója James Gunn munkásságának, és kicsit féltem is attól, – amitől úgy gondolom sokan mások is – hogy túlságosan is hasonlít majd a Galaxis őrzői filmekre és a Marvel filmes univerzum stílusára, de szerencsére nagyon kellemesen csalódtam Gunn alkotásában.

Az új Öngyilkos Osztag tökéletesen megállja a helyét a DCEU-n belül, és önálló filmként is. Már az elején le kell szögeznem, hogy Gunn hibátlanul eltalálta a DC hangulatát, humorát, az olykor meglepő választásnak tűnő bizarr karaktereket és az Öngyilkos Osztagot, mint csapatot és fogalmat is. A film egyértelműen megmutatja nekünk, hogy milyen is az, ha a Warner Bros. kreatív szabadságot ad egy rendezőnek, és elgondolkodtató, hogy mi lett volna ha ezt a fajta szabadságot annak idején megkapja David Ayer, vagy Zack Snyder, bár ezutóbbira nagyjából megkaptuk a választ, mikor idén márciusban végre láthattuk a Zack Synder féle Igazság Ligáját. Ahány rendező és karakter, annyi stílus, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint e két film és rendező stílusa közti különbség és a mégis hasonlóan pozitív fogadtatás – hiszen ettől olyan érdekes és színes a DC világa.

A visszatérő és közkedvelt karakterek (Viola Davis mint Amanda Waller, Margot Robbie mint Harley Quinn, Joel Kinnaman mint Rick Flag, és Jai Courtney mint Captain Boomerang) mind hozzák a tőlük elvárt szintet a filmben, azonban ismét kiemelt említést érdemel Margot Robbie, aki immáron harmadjára játszhatta el a szinte már ikonikussá vált szerepét. Ugyan mindig is tökéletes választásnak bizonyult a feladatra, most, többek között a 18-as korhatár-besorolás miatt az igazi, hamisítatlan, velejéig őrült Harley Quinnt láthatjuk, a karakter kedvelőinek nagy örömére.

Az újonnan feltűnő szereplők közül kiemelkedő alakítást nyújt Daniela Melchior, mint Ratcatcher 2, akinek karaktere legalább annyira szerethető és érdekes, mint King Shark, vagy Bloodsport (Idris Elba). Igaz, hogy nem mindenki kapja meg az esélyt a tökéletes bemutatkozásra és csillogásra, de a film és a karakterek sorsának kiszámíthatatlanságra miatt érdemes mindenkire odafigyelni.
Gunn alkotása kellőképpen elvont és őrült ahhoz, hogy végig izgalmas maradjon és lekösse a nézőt az első perctől kezdve, mindez pedig olykor feltűnő reakciót vált ki a közönségből – ahogy ez a budapesti premieren is megtörtént, mikor a nézők egyszerre hökkentek meg, nevettek, undorodtak a látottaktól, vagy – és ez teljesen komoly – voltak a sírás határán. Gunn finoman szólva érdekes elméje és az alapanyagnak köszönhető őrültség mellett nem kevés komolyság és szívszorító pillanat is helyet kapott a filmben. Legyen az egy-egy karakter fejlődése, háttértörténete, vagy meghatározó pillanata, a morbid humor és rengeteg vér mellett kifejezetten vegyes érzelmi reakciókat képes kiváltani a nézőkből – ami véleményem szerint sokat dobott az élményen.

Spoilerek nélkül mondhatom, hogy a kiszámíthatatlanságot és a „Don’t get too attached” szlogent komolyan kell venni, emiatt pedig lehet, hogy nem lesz mindenki maradéktalanul elégedett az események és a karakterek sorsának alakulásával (ahogy én magam sem, de a spoilermentes íráshoz ragaszkodva ezt most nem fejthetem ki nektek), ám ez elég ahhoz, hogy végig izgalmas és fordulatos maradjon a cselekmény.
Ami a filmzenét illeti, eddig egyik olyan film sem okozott csalódást ilyen téren, amiben feltűnik Harley Quinn – és ez most sincs másként. Mind a score, mind a választott dalok tökéletesen passzolnak a hangulathoz, és valószínű, hogy a film után is sokan fogják még ezeket hallgatni (jó példa erre, hogy most is a grandson „oh no!!!” című dala szól a háttérben, ahogy ezeket a sorokat írom). Ráadásul a jó zene és a két extra jelenet is elég ösztönzés lehet arra, hogy végig üljétek a stáblistát.

A premieren megjelent vendégek többsége pozitív élményekkel hagyta el a mozit, a megjelent Harley Quinnek mind szerették – kedvenc karakterüket különösen – Bogdányi Titanilla szerint pedig az eddigi legjobb DC filmet láthattuk. Engedelmetekkel beszúrom ide az egyik Harley cosplayer, Eliza rövid véleményét is: “Alapvetően nagyon tetszett a film! Bevallom, főként Harley-ra koncentráltam mert nagyon szeretem a karakterét. Örülök, hogy kapott egy kis teret Joker nélkül, és megmutatta, hogy kőkeményen tud ő is segget rúgni egyedül. A jelmezek különösképpen tetszettek, olyanok mintha a kepregénybol léptek volna ki egyenesen. Kész őskáosz az egész, de pont ettől jó. Akinek tetszett a 2016-os verzió, annak is ajánlom hogy nezze meg, mert pont azok a részek, amik hiányoztak belőle, ebben megvannak. Vicces, véres, nagyon mocskos szajú, ami a magyar szinkronban is tökéletesen működik. Látszik rajta, hogy ízig-vérig igazi képregényfilm.”

Összességében nem gondolom azt, hogy mindenki ízlésének megfelel majd Gunn véres/vicces/őrült/érzelmes műve, de az biztos, hogy új színt varázsol a DC filmek világába, és hogy ez egy újabb győzelem a stúdió számára – talán érdemes is lenne végre elgondolkodniuk azon, hogy minden rendező megkapja a neki járó kreatív szabadságot, hogy a lehető legjobban dolgozhasson a hozott anyagból. Abban sem vagyok biztos, hogy maradéktalanul elégedett lesz mindenki a karakterek sorsával, de abban igen, hogy ennek ellenére a DC rajongók jól fognak szórakozni. Ugyan személyes kedvenceim Zack Snyder filmjei és stílusa, mégis az efféle változatosság az, amiért annyira kedvelem a DC univerzumát és karaktereit. Attól pedig senki ne tartson, hogy a film bármilyen formában hajaz a Marvel stílusára, vagy Gunn korábbi munkáira. Amit láthattok, az valóban Az Öngyilkos Osztag. 4/5

A film néhány moziban premier előtt már augusztus 4-től, országszerte mindenhol pedig augusztus 5-től a mozikban!

Írta: Vera

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!