KRITIKA – Justice League Dark: Apokolips War
Az úgynevezett DC Animated Movie Universe 2013-ban indult Az Igazság Ligája: A Villám-paradoxon című filmmel, ami után sorra jelentek meg a pozitív fogadtatású produkciók, idén pedig elérkezett a Justice League Dark: Apokolips War, ami ezt az összesen 15 filmből álló kontinuitást hivatott lezárni, illetve bizonyos értelemben keretbe foglalni. Ezek a filmek ugyanis túlnyomórészt a New 52 képregénysorozatok eseményeit vették alapul, amelynek az volt a célja, hogy tiszta lappal kezdje újra az évek során eléggé összekuszálódott képregényes univerzumot, ezáltal potenciális új olvasókat toborozva az előfizetők sorába. A New 52 annak idején a Flashpoint képregényes eseménnyel indult, és a Darkseid War című crossoverrel ért véget, és ez pontosan így zajlik most az animált univerzumban is, hiszen az Apokolips War minimálisan ugyan, de a Darkseid Warra alapoz.
Hogy őszinte legyek, én nem láttam minden felvonását ennek a tizenöt filmes szériának, így önmagában tudom csak véleményezni és kiértékelni az Apokolips Wart. Teljesen elveszve azért nem vagyok, hiszen a karaktereket egytől egyig jól ismerem akár a füzetekből, akár az általam is látott animációkból, és a viszonyrendszerekkel is tisztában vagyok, ezért nem voltak nehézségeim az Apokolips War megértését illetően. De mindettől eltekintve is azt mondhatom, hogy a film önmagában is abszolút élvezhető, csupán néhány szóbeli utalás történik a korábbi felvonások eseményeire, a történet megáll a saját lábán.
Az Apokolips bolygó egyszercsak váratlanul megjelenik a naprendszerünk peremén, ezért Superman összehívja az Igazság Ligáját és nagyjából minden elérhető szuperhőst, hogy megvitassák ezt a helyzetet. Mivel Darkseid korábban már kétszer is megtámadta a Földet, Superman úgy dönt, hogy ezúttal nem várják meg ölbe tett kézzel a harmadik csapást, hanem megelőzik a gonosz nagyurat, és ők támadják meg az Apokolips bolygót, a tervük azonban nem épp úgy alakul, ahogy szeretnék. Ezt az alapszituációt a film az első pár perc során, még a főcím előtti prológusban felvázolja, és innentől váratlan események és fordulatok sorozata követi egymást másfél órán keresztül.
Az Apokolips War legnagyobb ütőkártyája, hogy zárófejezet lévén megengedi magának a magas és valós téteket és következményeket. Már az előbb említett lélegzetelállító nyitányban tisztázódik bennünk, hogy itt bizony bármi megtörténhet az előttünk álló 90 percben, és ez mindig izgalmat és feszültséget teremt, ami a fotelbe szegez minket a játékidő egészére. Az alkotók emellett a brutalitással és a véresebb jelenetekkel sem fukarkodnak. Ezért külön meg kell becsülnünk ezt a filmet, hiszen teljes mértékben kizárt, hogy mi ezt a történetet ilyen tálalásban élőszereplős változatban is megkapjuk egyszer.
Ami a szereplőket illeti, reggelig sorolhatnám, hogy kik tűnnek fel ebben a filmben, ezért egyszerűen azt mondom, hogy gondolj a kedvenc DC karakteredre, és ő valószínűleg tiszteletét teszi legalább egy cameo erejéig. Tényleg csak néhány név jut eszembe az élvonalból, akiket nem láttam a képernyőn, persze az ő hiányukat lehet megmagyarázzák a korábbi filmek, így akik naprakészek, azok nem is számítanak a felbukkanásukra. Egyébént a film nagyon okosan kiemel néhány figurát a tömegből, és rájuk fektet nagyobb hangsúlyt, így nem kapkodunk követhetetlenül a hősök és antihősök kavalkádjában.
A harcjelenetek a korábban említett tényezők miatt nagyon izgalmasak, és a koreográfiákra sem lehet panaszunk. A vészjósló, komor és sötét hangulat mellett pedig enyhítésképp néhány poén is helyet kapott, ezeket főleg Constantine és Etrigan számlájára írhatjuk, de mások is elsütnek néha egy-egy humoros beszólást. Ezek azonban nem tompítják az összképet, tényleg csak pár másodpercnyi felüdülést biztosítanak.
Aki a 2013-as Flashpoint Paradox óta naprakészen követi ezeket az animációs filmeket, annak szinte fölösleges ajánlanom az Apokolips Wart, hiszen úgyis kötelező néznivalót jelent számára. Így inkább azok felé fordulok, akik hozzám hasonlóan lemaradásban vannak ezeket a címeket illetően, és megnyugtatom őket, hogy ha kíváncsiak erre a filmre, nyugodtan megnézhetik az előzmények ismerete nélkül is. Ami pedig engem illet, a közeljövőben megpróbálok felzárkózni visszamenőleg ezzel az univerzummal, és bepótolni a korábbi lemaradásaimat.
Írta: Genzo
Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!
Címkék: Constantine, Darkseid, Justice League, Justice League Dark, Justice League Dark: Apokolips War