Ezeket az érdekességeket tudtuk meg Zack Snyder Acélember kommentárjából

Zack Snyder márciusban már tartott egy élő bejelentkezést, amely során a Batman Superman ellen bővített változatát kommentálta végig, eddig nem ismert érdekességekről és háttérinfókról rántva le a leplet. Múlt héten pedig egy ugyanilyen közvetítés során az Acélember került terítékre, és bár a legnagyobb dobás, vagyis a Snyder Cut bejelentése az adás legvégén érkezett, azért a film alatti kommentár is tartogatott érdekes újdonságokat. Ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.

• Krypton építészeti stílusát az art nouveau irányzat inspirálta. A rendező elárulta, hogy a fallikus motívumok nem véletlenek a filmben, érdekesnek találta az ironikus ötletet, hogy a termékenység motívumai felbukkanjanak egy olyan nép architektúrájában, ahol nincs természetes módon történő születés, Jor-El és Lara esetét leszámítva.
• Még a film elején láthatunk egy romokban álló holdat Krypton egén. Mint kiderült, ezt a pusztítást Doomsday okozta a távoli múltban. Ez a karakter képregényes történetére utal vissza, amely során bolygóról bolygóra járt és káoszt okozott. Ezekben a füzetekben Doomsday kapcsolatban állt Prince Uxas-szal, akit Darkseid néven is ismerünk. Egy másik Doomsday persze jelentős szereppel bír a Batman Superman ellenben, de a rendező szerette volna már a kezdetekben megalapozni ezt a karaktert is, mint ahogy tette azt a LexCorp kamionokkal és a Wayne műholddal szintén ebben a filmben.
• Snyder úgy képzelte el Jor-El karakterét, mint egy kívülállót a Kryptonon, aki a többiekkel ellentétben kapcsolatban áll a természetes világgal, és nem fordított neki hátat. A rendező be akarta mutatni a természetes és a mesterséges világ közötti kapcsolatot azon keresztül, ahogy Jor-El használja a kriptoni technológiát. A kódex egy afféle “organikus merevlemez”, ami összeköttetésben áll a természettel. De a Jor-El hologramképe is ezt az ötletet viszi tovább, amire Snyder úgy hivatkozik, mint “a szellem a gépezetben.” Ez a kötődés természetes múlt és mesterséges jövő között határozza meg Jor-El karakterét, valamint a fia születését és eredetét is.
• Joseph Campbell amerikai író és vallástörténész munkássága, főleg a hős útjáról szóló írása inspirálóan hatott a rendezőre. Elárulta, hogy a kriptoni fellegvárban található egy Campbell idézet kriptoni nyelven, és ez az idézet egyébként Superman ruháján is szerepel a Batman Superman ellenben. Az idézet így hangzik: “Ahol azt hittük, hogy egy förmedvényt találunk, egy istenre bukkanunk. Ahol azt hittük, hogy másokat mészárolunk le, magunkkal végzünk. Ahol azt hittük, hogy kifelé utazunk, a saját létünk közepébe kerültünk. Ahol azt hittük, hogy egyedül vagyunk, az egész világ velünk van.” (nem hivatalos, szabad fordítás). Snyder számára ez az idézet határozza meg a hős útját, de ő is magával hordozza ezeket a gondolatokat a mindennapi életében.
• A halászhajós jelenet forgatásán Cavillen és az operatőrön kívül mindenki tengeribeteg lett. Szerencsére kevés időt töltöttek valójában a vízen. Snyder kitért arra a rajongói teóriára is, hogy a Clarkot megmentő bálnákat Aquaman küldte oda. “Nem tudom… menő lenne,” hangzott a rövid reakció.
• Clark Kent éppúgy kötődik a természethez, mint biológiai édesapja. “A természetes világ ábrázolása fontos volt számomra Superman szempontjából, konkrétan abból, hogy Superman köztünk él. A természet jelenti számára a belépőt.” A Terrence Malick filmeket idéző közeli képekkel Snyder ki akarta hangsúlyozni, hogy Clark mennyire kötődik a természethez, és megtalálta benne a helyét, akkor is, ha egy idegen.
• Snyder csak kimagasló jelzőkkel tudta illetni a Jonathan Kentet játszó Kevin Costnert, nagyon meghatónak tartja azt, ahogy a színész előadja a “you are my son” sorát. Clark azért nem mentette meg az édesapját, mert tiszteletben tartotta a kérését, és ez a pillanat előrevetíti a későbbi döntését a Zod elleni küzdelemben.
• Clark Supermanné válása előtti bandukolása fontos volt a karakter fejlődése, valamint a világban betöltött helyének megtalálása szempontjából. A jelenet, amikor a bárban megvéd egy pincérnőt, azt mutatta be, hogy Clark elkerüli a fizikai küzdelmet, és odafordítja a másik arcát is. Ebben a pillanatban lehetősége van elmenni, és ez szintén érdekes volt Snyder számára. Tetszett neki a “stoppoló Clark Kent” koncepciója, hogy “bárhova futhatna, de nem siet sehová.”
• Snyder nem csak Kostnert, hanem Amy Adamset is magasztalta a kommentár alatt, akire csak “a mi menő Loisunk”-ként hivatkozott. Továbbá elárulta, hogy a színésznő irtózik a helikopteren repüléstől, ezért a Batman Superman ellenben vizuális effektekkel oldották meg az ilyen jeleneteit.
• A rendező kitért a sokat vitatott üres kapszula kérdésére a kriptoni kutatóhajón, ami kétezer évvel ezelőtt landolt a Földön. “Egy megmenekült. Ez egyértelműen szándékos volt. Legyetek résen.” A rajongók szerint ez Supergirl érkezését vetíti elő, amivel kapcsolatban Snydernek nem voltak konkrét tervei, de szívesen látná valóra válni ezt az elméletet, ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget, hogy az a kapszula egy más karakterhez tartozzon.
• Alessandro Juliani játssza a filmben azt a személyt, aki a sarkvidéken tanulmányozza a kriptoni hajót. A színésznek volt egy kis szerepe a 2009-es Watchmen filmben is, ott Dr. Manhattan marsbeli tartózkodását követte figyelemmel. Az Acélemberben a monitoron, amit figyel, a Mars látható, ami egy kikacsintás a Watchmenre. Snyder egy ideig gondolkodott azon, hogy ráteszi Doctor Manhattant a kijelzőre, de ezt az ötletet végül túlzásnak érezte.
• Snyder megerősítette azt az elméletet, hogy az ikonikus kék-vörös kosztüm egy ősi kriptonihoz tartozott, de hozzátette, hogy az ő elképzelése szerint a ruhát Jor-El mesterséges intelligenciája generálta. A Jor-El páncélja alatt levő fekete ruha a családi kosztüm, a kék-vörös pedig a nyilvános öltözet, “az optimizmus ruhája” a rendező szerint.
• Ami Clark moralitását illeti, a rendező be akarta mutatni, hogy Clark tiszteli és szereti a kansasi farmeréletet, de a végzete ezen túlmutat, és ez foglalkoztatja is a karaktert, ezért van nála filozófiakönyv a flashbackben. Emellett a vallás is fontos szerepet játszik a karakter szempontjából, a templomi jelenet ennek fontos példája. A festett üvegen ábrázolt Getsemáné kertben térdelő Jézus párhuzamot állít Clark sorsával. “Mit fognak kérni Clarktól? Milyen áldozatot kell hozzon azért, hogy azt tegye, ami morálisan helyes?” A keresztény allegória a Batman Superman ellenben is folytatódik, amikor Clark feláldozza magát a világ megmentéséért.
• A víziójelenet, amelyben Superman elsüllyed a koponyákban, Clark elképzelését mutatja be a pokolról. Számára az az elképzelhető legrosszabb végkifejlet, ha nem tudja megakadályozni, hogy Zod terraformálása közben emberek haljanak meg. Supermannek nem az a legnagyobb félelme, hogy meghal, hanem hogy mindenki más hal meg körülötte.
• A rendező bevallása szerint Superman smallville-i harca Zod seregével volt a legnehezebb jelenet forgatás szempontjából, különösen Superman kettő az egy elleni küzdelme Faorával és Namekkel. Snyder számára fontos volt az emberi tényező ebben a jelenetben, például amikor Superman próbálja megvédeni a civileket, arra kérve őket, hogy zárkózzanak be a házaikba. Ugyanakkor van néhány ember, aki nem menekül és bujkál. “Nagyon menő, hogy itt vannak ezek a hétköznapi emberek, akik megteszik a maguk hőstetteit Superman mellett. Szerintem ez nagyon fontos volt a filmben.”
• Sok támadó visszajelzést kapott a Metropolisban látott pusztítás mértéke a nézők és a kritikusok részéről. Snyder erre is kitért, és elmondta, hogy ez egy sci-fi elemekben bővelkedő inváziós film. Azt akarta, hogy a terraformálásnak valós következményei legyenek. A világformálók vulkanikus tulajdonságai vannak, ami szintén a természet-technológia párhuzamot szemlélteti.
• A bejelentkezésben maga Henry Cavill is részt vett, aki nehezen tudott kiemelni egyetlen kedvenc momentumot a filmből, de megjegyezte, hogy az, amikor Superman áll a gravitációs sugárban és elpusztítja a világformálót, szerinte elég menő pillanat.
• Snyder úgy képzelte el Superman és Zod harcát, mint egy kocsmai verekedést, ahol a világ sorsa a tét. A Zodot játszó Michael Shannon nagyon komolyan vette a szerepét, amikor karakterben volt, szabályosan megrémítette Deborah Snydert és a többieket, de amikor kilépett a karakterből, újra egy jó humorú és higgadt ember volt.
• Természetesen szó esett arról a pillanatról, ami a legtöbb vitát váltotta ki a film kapcsán, vagyis amikor Superman kitekeri Zod nyakát, hogy megmentsen egy családot. “Superman útja idegenként arról szól, hogy végül egyedül marad. Örökké vitázhatunk arról, hogy Superman megölné-e Zodot, de az igazi kérdés az öröksége. A választása. Az, hogy minket választ.” De a gyilkosság őt is megviseli, a rendező szavaival élve “kitépett egy darabot saját magából.” Azzal pedig, hogy megmenti a családot, azt akarja jóvá tenni, hogy az édesapját nem tudta megmenteni.
• Snyder tett némi utalást arra, hogy talán nem Superman az utolsó kriptoni. A már említett nyitott kapszula mellett a rendező megjegyezte, hogy a jövőben még felépülhet egy Új Kripton, mert Kal-Elben még ott a kódex. Arra is van esély, hogy Faora és Zod seregének néhány tagja visszatérjen, a Snyder házaspár ugyanis úgy gondolja, lehetséges, hogy életben maradtak a Fantomzónában. “Sosem lehet tudni,” jegyezte meg sejtelmesen a rendező.

Ami pedig a kommentár után bejelentett Snyder Cutot illeti, a rendező egyetlen részletet fedett fel a film kapcsán. Swanwick tábornok (Harry Lennix) akiről már korábban megtudtuk egy storyboard részletből, hogy valójában Marsbéli Fejvadász, kap egy történetszálat, amelyben védelmi miniszterré választják. Hogy mi történik akkor, ha egy földönkívüli tölti be az amerikai kormány egyik legmagasabb pozícióját, arra választ kapunk 2021-ben, amikor is az HBO Max bemutatja a filmet.

(forrás: Hollywood Reporter)

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!