Interjú Tóth Tamás Boldizsár szinkrondramaturggal

Szerkesztőnknek, Petinek a diplomamunkája kapcsán lehetősége adódott interjút készíteni Tóth Tamás Boldizsárral, aki szinkrondramaturgként dolgozik a DC filmek magyar változatán a 2012-es A sötét lovag – Felemelkedés óta. A továbbiakban elolvashatjátok az interjú azon részét, ami a DC-s munkáival kapcsolatos.

Peti: A Sötét Lovag: Felemelkedés óta Ön készíti a Warner DC filmjeinek magyar változatát. Milyen volt ezeken a filmeken dolgozni? Volt esetleg film, ami különösebb problémákat jelentett akár fordítási, akár más szempontból?
Tóth Tamás Boldizsár: Ezeknek nem különösebben nehezek a dialógusaik. Kivételt képeznek persze a poénokkal telezsúfolt Lego-filmek. A furcsa, túl tagolt, túl gyors vagy lassú, túlartikulált beszédmód tud leginkább probléma lenni, az lassítja a munkámat, szintúgy a sok összebeszélés, egymás szavába vágás, rosszul érthető háttérszövegek, ilyesmi.

P: Az ilyen kaliberű filmek magyar változatának elkészítése mennyi időt vesz igénybe, vagy pontosabban, mennyi időt hagy rá a megrendelő?
TTB: Ez teljesen változó. 1,5-2 hét szokott lenni rájuk, de a legtöbbel félkészen kezdünk el dolgozni, így lehetőség van a későbbi javítgatásra, tökéletesítésre.

P: Ezek a filmek néha egész konkrét képregényes ismereteket követelnek meg még a nézőktől is, gondolom, ez a dramaturgok esetében sincs másképp. Fordításkor próbál átfogóbb ismereteket szerezni az adott szuperhőssel kapcsolatban, beszél esetleg a témában jártasabb emberekkel, vagy teljes mértékben szabadon fordít le például képregényekből már jól ismert mondatokat vagy tárgyakat (fegyvereket, kütyüket, fogalmakat)?
TTB: Külön szószedet készül ezekhez a filmekhez, tehát előre utánanézünk a kulcsfogalmak, nevek, szavak esetleges már létező, bevett magyarításának. Emellett képregényszakértőt is felkérünk lektorálásra.

P: A szuperhősfilmek, tehát a képregények karaktereinek nevei rengetegszer beszélőnevek, vagy szimplán olyanok, amik magyar nyelvbe nehezen átültethetőek úgy, hogy az új név valóban formailag és tartalmilag ekvivalens legyen a célnyelvben (ugyebár a Denevérember név is csak a 1989-es Batmanben szerepelt). Nevek fordításakor milyen szempontokat vesz figyelembe? Próbál esetleg már magyarra fordított képregényeket alapul venni, vagy ebbe inkább a megrendelőnek van beleszólása?
TTB: Esetenként változik, de többnyire adja magát a megoldás, és nem nekem kell új névfordítást kitalálnom.

P: A DC legutóbbi két filmje ugye a Joker és a Ragadozó Madarak voltak. Ezek azért stílusukban és nyelvezetükben lényegesen különböző filmek. Van nehézségbeli különbség egy mélyebb, tartalmilag sokkal emberközelibb szöveg fordítása, és egy könnyedebb, szlengesebb szöveg fordítása között?
TTB: Ez szubjektív, attól függ, a fordítónak mi megy könnyebben. A film minősége is fontos. Egy egységes stílusú, jól megcsinált filmmel könnyebb dolgozni, mint egy rosszabban megírt és rendezett mozival, ami nem “vezeti” a fordítót.

P: Van egy jelenet A sötét lovag – Felemelkedés végén, mikor Batman a következő szavakat intézi Gordon felügyelőhöz: “Akárki lehet hős. Még az is, aki csupán annyit tesz, hogy ráteríti a kabátját egy gyerek vállára, hogy érezze nincs minden veszve.” Viszont a szóban forgó kabát itt nem Gordon felügyelőé, hanem Bruce elhunyt apjáé volt még a Batman: Kezdődik!-ben, így az angol verzióban csak “a coat”-ként utalnak rá. Ilyen és hasonló változtatások miért történnek meg egy film fordításakor?
TTB: Ez hiba, nem vettük észre.

A interjúnak van egy másik része is, ami további háttérinfók és érdekességek mellett Quentin Tarantino új filmjével, a Volt egyszer egy… Hollywooddal foglalkozik, amelynek magyar változatán szintén Tóth Tamás Boldizsár dolgozott. Ezt a részletet a Tarantino Magyarország oldalon tudjátok elolvasni, IDE kattintva.

(Kép: Origo)

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!