DC Magyarország

Minden, ami DC!

Ez történt a DC filmek háza táján a 2010-es években

Oszd meg a cikket másokkal is:

A 2010-es éveket mozis szempontból egyértelműen a képregényadaptációk uralták, természetesen főleg a két nagy kiadó termései. Bevételi rekordok dőltek sorra, nyilván akadt néhány bukás is, záporoztak az istenítő és/vagy lehúzó kritikák, és zajlottak a végeláthatatlannak tűnő internetes viták is egy-egy cím kapcsán. Mozgalmas évtizedük volt a szuperhősöknek, és persze nekünk rajongóknak is, és most ideje visszatekintenünk erre az időszakra, hogy sorra vegyük, mit adott nekünk a DC/Warner ebben a tíz esztendőben.

2010

Három DC-hez köthető mozi érkezett, és egyik visszhangjától sem lett túl hangos az akkori internet, ma pedig talán már egyre kevesebben emlékeznek ezekre a címekre, ezért is jók az ilyen visszatekintő írások. A három filmben közös, hogy kevésbé ismert alapanyagból merítettek inspirációt, és igazi sztárparádékat vonultattak fel. A Losers – Vesztesek bosszúja egy Vertigo képregénysorozat mozis feldolgozása volt, olyan nevekkel teletűzdelve, mint Zoe Saldana, Jeffrey Dean Morgan, Chris Evans vagy Idris Elba, bár ekkortájt még korántsem számítottak akkora sztároknak, mint manapság. A különleges katonákból álló egység teljesen sablonos bosszúhadjárata nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a film hamar feledésbe merült, és valószínűleg nem sokszor került be újra a lejátszókba. Ennél is rosszabbul szerepelt a Jonah Hex, amiben a sebes arcú fejvadász szerepében Josh Brolin teljesített egyébként a körülményekhez képest egész jól, de mellé volt még állítva a Transformers mozik miatt akkoriban nagyon felkapott Megan Fox is biodíszletnek, és valamiért Michael Fassbender, Michael Shannon, Will Arnett és John Malkovich is aláírt ehhez a félresikerült, elképesztően rövid, 80 perces szörnyűséghez. Malkovich ráadásul duplázott a műfajban ebben az évben, itt volt ugyanis a Red című, szintén Vertigo füzeteken alapuló mozi, amiben célkeresztbe kerülő CIA ügynököt alakított Bruce Willisszel, Morgan Freemannel és Hellen Mirrennel együtt. A szóban forgó akciófilmnek bár van egy szűk rajongótábora, azért a mesterművek közé senki nem sorolja.

2011

Egyetlen DC filmet kaptunk, de visszagondolva akár ki is hagyhatta volna ezt az évet a Warner. Akkor ugyanis megspórolta volna nekünk azt az “élményt,” amit a Zöld Lámpás nyújtott, az egyébként remek választásnak bizonyuló Ryan Reynolds főszereplésével. Őt alapból nehéz nem szeretni, bármit is csinál, és Hal Jordanként is kihozta maximumot abból a forgatókönyvszerűségből, amit a kezébe kapott (mielőtt egy időutazó Deadpool bekavart volna ugyebár). A karaktert sajnos azóta sem láttuk újra a vásznon, pedig a Lámpás képregények gazdag sci-fi világa megérne egy-két rendes feldolgozást.

2012

Christopher Nolan sokat magasztalt Sötét Lovag trilógiája 2012-ben ért véget a Felemelkedés címre hallgató fejezettel, és bár természetesen nem érte el a 2008-as remekmű szintjét, azért vacilálás nélkül odasoroljuk a jobban sikerült DC mozik közé. A Tom Hardy által játszott Bane-re, vagy Anne Hathaway Macskanőjére ennyi év után is szívesen gondolunk vissza, az olyan jelenetek pedig, mint a repülőgépes nyitány, a stadionrobbantás, vagy az a bizonyos verekedés, szintén kiállták az idő próbáját.

2013

Ebben az évben indult el a Warner/DC legambiciózusabb projektje, a DC Bővített Univerzum, azaz a DCEU. Nyitányként azonnal megkaptuk a nagyágyút, vagyis a Supermant az Acélember című filmmel. Zack Snyder rendezésén nagyon érződött a Nolan trilógia hatása, és kaptunk egy tökéletes Supermant is Henry Cavill képében, de Michael Shannon is remekelt a nyakatekert főgonosz, Zod tábornok szerepében. Szintén 2013-as a Red folytatása, ami már messze nem érte el az első rész szintjét sem, és gyorsan feledésbe merült, pedig a sztárgárda egytől-egyig visszatért, sőt csatlakozott hozzájuk Anthony Hopkins és Catherine Zeta-Jones is.

2016

Három év pihenő után folytatódott a DC Bővített Univerzum építése, mégpedig két kvázi csapatfilmmel, amelyek egyaránt megosztották a kritikusokat és a rajongókat. A Batman Superman ellen – Az igazság hajnala pontosan azt hozta, amit a címe ígért, vagyis a két titán összecsapását, valamint az Igazság ligája koncepció belebegtetését. Bár a vélemények a mai napig szélsőségesen megoszlanak a filmről, abban azért a legtöbben egyetértenek, hogy az itt Wonder Womanként bemutatkozó Gal Gadot, valamint a szintén itt debütáló “Batfleck,” azaz Ben Affleck Batmanje kitűnő castingnak bizonyult, az előzetes indulatokra rácáfolva. Mire kezdtek kicsit csendesedni a hullámok a film körül, és kezdett unalmassá válni a Marthával poénkodás, nyár végére berobbantak a szupergonoszok, hogy ők is bebizonyítsák, tudnak néha jót cselekedni, ha muszáj. A David Ayer vezényletével készült Öngyilkos osztag talán a Batman Superman ellennél is több negatív visszhangot kapott, számos okból kifolyólag. Bár a casting itt is jónak bizonyult, a karakterek nem kaptak elég lehetőséget a tündöklésre, ennek pedig legnagyobb áldozata pont az ütőkártyának (hehe) számító Joker, azaz Jared Leto volt, akinek a jelenetei legnagyobbrészt a vágószoba padlóján végezték. Aki azonban jól jött ki a buliból, az Margot Robbie, akit hamarosan újra láthatunk Harley Quinnként a Ragadozó madarakban, illetve a James Gunn rendezésében készülő The Suicide Squadban is tiszteletét teszi majd néhány szereplő a 2016-os osztagból.

2017

Ez az év olyasmit hozott, amire 2010 óta nem volt példa, vagyis három DC mozira válthattunk jegyet. Először a Lego Batman – A film érkezett, ami egy remekül sikerült spinoff volt a 2014-es Lego kaland talán legszórakoztatóbb karakterére, Lego Batmanre építve (hehe). Az imádnivalóan meta és negyedik falat nem kímélő poénok után Themüszkira szigetén nyaralhattunk a Wonder Woman szólófilm keretében. Diana Prince első önálló kalandja a DC Bővített Univerzum egyik legjobban sikerült alkotása, amelynek az egyik jelenetét, konkrétan a No Mans Land szekvenciát azóta is emlegetjük, és bőszen mutogatunk rá, hogy “így kell ezt csinálni.” Amire azonban nem mutogatunk túl lelkesen, az Az igazság ligája film, amiről már számos siratódalt elénekeltünk, és valószínűleg senkinek nem kell felfrissítenünk az emlékeit a bajuszbotrányról, vagy az utolsó pillanatban bekövetkezett rendezőcsere eredményéről. A remény azonban talán még pislákol a film rendezői változatának, az úgynevezett Snyder Cutnak a megjelenésével kapcsolatban, hiszen az alkotók is egyre lelkesebben csatlakoznak a filmet évek óta követelő rajongók mellé, és maga Zack Snyder is számos fotót osztott meg mostanában az ő verziójából.

2018

Egyetlen hős képviselte a DC univerzumot a mozikban, nem is akárhogy. Az igazság ligája elváráson aluli szereplése után a Warner/DC elkezdett a szólófilmekre fókuszálni, ennek egyik szemléltető példája az Aquaman, ami tavaly hangos sikernek örvendett úgy a kritikusok, mint a nézők táborában, és egészen az 1 milliárd dolláros összbevételig úszott, ezzel természetesen egy rakás rekordot megdöntve. Jason Momoa kisujjból hozta a szerepet, elképesztően hiteles volt Arthur Curryként, és látszott rajta, mennyire élvezte ezt a munkát, és milyen hálás azért, hogy ő játszhatja el ezt a szuperhőst, akivel azóta senki nem gúnyolódik.

2019

Az idei év szintén három produkcióval ajándékozott meg minket, ráadásul egészen változatos műfajú, hangulatú és stílusú filmekkel. A Shazam! egy ízig-vérig családi vígjátékba csomagolt szerethető szuperhőseredet volt, amiben Zachary Levi élhette ki magát a felnőtt testet kapó tizenéves srác szerepében, és az volt az élményünk, hogy ezt a szerepet neki találták ki annak idején. A bűn királynői című Vertigo-adaptáció már nem volt ilyen emlékezetes, a hetvenes évek New Yorkjában játszódó maffiatörténet a műfaj minden kliséjét elpuffogtatta, és a három, egyébként tehetséges színésznő, Melissa McCarthy, Tiffany Haddish és Elisabeth Moss sem nyújtották karrierjük legfényesebb alakítását a rács mögé került férjeik helyét átvevő gengszterfeleségek szerepében. De hogy ne egy csalódással kelljen zárnunk az évtizedet DC szempontból, Todd Phillips és Joaquin Phoenix a segítségünkre siettek, hogy elhozzák nekünk a Jokert, amit nemrég megválasztottatok az elmúlt tíz év legjobb képregényfilmjének, mi pedig nem tudunk vitába szállni ezzel a döntéssel. Számtalan megdöntött bevételi rekord, a konyhára hozott 1 milliárd dollár, a Velencei filmfesztivál fődíja, négy Golden Globe-jelölés, és komoly Oscar esélyek. Ezekről már részletesen is beszámoltunk, de így felsorolva is elmondanak mindent arról, milyen remekművel hagyjuk magunk mögött a 2010-es éveket a döcögős kezdés után.

SOROZATOK

De nem csak a moziban volt tartalmas évtizedünk DC produkciók szempontjából, hanem a tévéképernyőkön is történtek lényeges dolgok. A kétezres éveken átívelő, hatalmas népszerűségnek örvendő Smallville sorozat a tizedik évadával véget ért 2011-ben. Nem sokkal később az Arrow-val kezdetét vette a CW azóta is folyamatosan bővülő szuperhősös univerzuma, az Arrowverzum, amelynek sorozatai bár minőségi szempontból olykor igencsak megkérdőjelezhetőek, a fanservice-t nagyon magas szinten művelik, különösen a szokásos évvégi crossoverek alkalmával. A nem épp hagyományos képregénytörténetek rajongói is találtak kedvükre valót az olyan címeknek köszönhetően, mint a Preacher, a Lucifer, a Krypton vagy a rövid pályafutást megélt Constantine. A DC egy streaming szolgáltatót indított 2018-ban, amire olyan minőségi, saját gyártású sorozatok kerültek fel eddig, mint a Titans, a Doom Patrol, a Swamp Thing és a Harley Quinn animációs széria. Továbbá olyan címeknek örülhettünk még az elmúlt években, mint a Gotham, a Pennyworth, vagy a néhány rész után sajnos elkaszált komédia, a Powerless. Aztán 2019-ben Damon Lindelof az HBO-val közreműködve megajándékozott minket egy remekül sikerült Watchmen továbbgondolással, a CW pedig belevágott a hatalmas volumenű crossover eseményébe, a Végtelen világok krízisébe, aminek a lezárása már az új évtizedre maradt, egészen pontosan január 14-én esedékes.


Az eddigi hírek és bejelentések alapján az előttünk álló évtized sem lesz kevésbé tartalmas, hiszen közel egy tucatnyi címet jelentett be a két nagymenő kiadó/stúdió csak a következő három évre. A szuperhősök tehát még mindig uralják a vásznat és a képernyőt, de amíg kapunk néhány zseniális mesterművet is a bőséges felhozatalban, addig képregényrajongóként nem igazán van okunk panaszra.

Írta: Genzo

(képek: EW, InterCom, DC Universe)

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük